20.fejezet

-Vaness,én sajnálom.-vette el tőlem a poharat.
-Niall,kérlek.Hagyjuk.-mondtam majd vissza dőltem és a plafont bámultam.Ez vagy 10 percig így ment.
-M..melyik hotelben szálltál meg?-kérdezte Niall kicsit félénken.
-Basszus..nem tudom.-kaptam a szám elé a kezemet.
-Az jó.-mosolygott el.
-Ez nem vicces és nem is jó.-kiabáltam le.
-Jó jó,Ne egyél meg.-rakta a kezét maga elé védekezés képen.-Akkor ma itt alszok és holnap együtt elmegyünk oda.-mondta majd kiment az ajtón.
-De jó.-mondtam magamnak majd feljebb húztam a takarom és nem is kellett több elaludtam.
*Reggel*
Reggel arra keltem hogy Niall telefonál.Nem hallottam belőle sokat de a lényeget ki szűrtem.Valami csajjal beszélt és a hangja kicsit ismerős is volt és Niall valami olyasmit mondott hogy "csak egy éjszaka volt és azt is megbántam" meg ezt is mondta "nem örülne ha megtudná mert így is rosszul esett neki ezen össze roppanna" majd mikor észre vette hogy fönt vagyok kiment.Majd olyan 5 perc múlva tért vissza egy orvossal aki közölte hogy haza mehetek. Niallel elindultunk de nem szóltunk egymáshoz.Sőt nem is volt mit mondanunk egymásnak.Még mindig azon agyaltam hogy mégis kivel beszélhetett de nem értettem rendesen a hangját így nem tudtam be azonosítani.A hotelbe arra mentünk amerről jöttünk vagyis jöttem így eltaláltunk oda Niall pedig kiakart venni egy szobát de abba maradtunk hogy minek ha nem sokára megyünk haza ezért az én szobámba "költözött".Azt mondta hogy fölhívja a fiúkat és Pault ezért elment sétálni Én egyedül otthon maradtam és a laptopomat nyomogattam.Semmi érdekes.Mivel eszembe jutott hogy van a szobába egy eldugott el ezért a fülesemmel és a telefonommal elmentem oda és zenét kezdtem hallgatni.Nem tudtam mit csináljak megint elkapott egy érzés és zokogni kezdtem.Csak sírtam és sírtam.Gondoltatok már arra hogy öngyilkosok legyetek?Vagy hogy elmenjetek messzire jó messzire?Mert én igen a "menj el messzire" nem jött be.Hát akkor most próbáljuk meg az öngyilkosságot.De mégis hogy?Ez a nagy kérdés és csak pár dolog volt.
Ugorjak le valahonnan?-nem mert az sokáig tart.
Szúrjam le magam?-ez se jó.Nem merném.
Gyógyszerezzem be magam?-na ez jó.Ez egy nem olyan fájdalmas és ha altatóval teszem még jó is.
Fölálltam majd fölhívtam a recepcióst aki mondta hogy már küldik is.Vártam majd mikor megjött elvettem és megköszöntem.Leültem az teraszra mert az volt a legjobb hely és bekapcsoltam egy számot majd egy papírt és egy tollat fogtam.Gondoltam először elköszönök mindenkitől és utána ezért írni kezdtem.Még be sem bírtam fejezni mert valaki szó szerint betört az ajtón.
-Vanessa Bella Parker mit csinálsz?-jött oda Niall.
-Hagyjál engem békén.-mondtam majd fölálltam.
-Nem hagyhatsz itt.-mondta Niall majd megakart ölelni.
-Kivel beszéltél reggel?-kérdeztem tőle.
-Senkivel.-mondta majd behúzott az erkélyről.
-Niall,ha kérdezek valamit válaszolsz nekem?-kérdeztem majd leültem az ágyra ő pedig leguggolt elém.
-Igen.-mondta majd várta a kérdésem.
-K..kivel csaltál meg?-kérdeztem majd egy könnycsepp folyt végig az arcomon.
-Vaness,már mondtam.-mondta majd letörölte a vízcseppet az arcomról.
-Ez nem válasz és reggel is vele beszéltél.-mondtam majd fölálltam és kiszaladtam az ajtón.Nem tudtam merre szaladok csak szaladtam.Szerencsémre egy parkba kötöttem ki. Leültem egy padra és sírni kezdtem.
-Vanessa Bella Parker,nem sajnáltathatod magad.-hallottam meg egy hangot majd körbe néztem de az egész park üres volt.
-Nem ilyennek ismertelek meg.-szólalt meg megint a hang majd a nagypapámat láttam meg előttem.
-Nem vagyok ilyen.-mondtam.
-Akkor ne csak itt ülj.-"parancsolt" rám.
-De mit tegyek?-kérdeztem majd eszembe jutott hogy én nem is beszélhetek vele.-Mit csinálok??Megbolondultam??A fél éve elhunyt nagypapámmal beszélgetek??-kérdeztem magamtól.
-Kicsim,nem vagy te bolond.Segíteni szeretnék neked.-mosolygott rám.
-Akkor segíts kérlek.-mondtam.
-Egy dolgot mondhatok.-mondta majd egy biztató mosolyt küldött felé.-Ne biz Ashley-ben.-mondta majd kezdett eltűnni az alakja.
-Papa.Papa hova mész?-kérdeztem mikor észre vettem hogy távolodik.
-Csak segíteni jöttem.-mondta majd teljesen eltűnt.
-Kérlek ne menj el.-mondtam majd sírni kezdtem.-Nem sírhatok.-mondtam majd letöröltem a könnyeimet és fölálltam majd a hotel felé mentem.A hotel előtt Niall volt és ahogy láttam engem kereset.Nem érdekelt csak elmentem mellette.
-Végre.-mondta majd jött utánam.Nem szóltunk egymáshoz egész végig.Sőt már reggel van de semmi.Eldöntöttem tegnap este hogy nem érdekel mit mondott az orvos én ma haza megyek.Reggel össze pakoltam a cuccaimat és hogy Niallel tényleg ne kelljen beszélnem betettem a fülembe a fülesem. Niall szerintem vette a célzást mert csak ült az ágyon ér nézet.Nem nagyon érdekelt.

Na remélem tetszett!!:) Holnap jön a új rész..:):)
~Vaness