29.fejezet

Sziasztok!

Először is azzal kezdeném hogy már csak pár rész van a blogból.

Másodszorra pedig elmondom hogy ha végeztem ezzel kezdek egy újatahová szereplőket várok.:)

Remélem tetszett ez a blogom és a másikat is olvassátok majd!
Üdv.:~Eleanor Megan Tomson(Vanessa Bella Parker)Ui.:Remélem az a blog is elnyeri a tetszéseteket!!:)

A szobámba Niall ült.
-Te mit keresel itt?-kérdeztem majd becsaptam az ajtót.
-Anyukád engedett be.-vizsgálta a padlót.-Mit tettem?-nézte továbbra is a padlót.
-Mért?-guggoltam le elé.
-Ott hagytál.Nem mondtad hova mész.Nem hívtál.-mondta majd a szemembe nézett.
-Nem hagytalak ott.-simogattam meg az arcát.
-De.-mondta majd ellökte a kezem és fölállt.
-Niall!-kiabáltam rá.
-Ott hagytál és eljöttél!-fordult felém.
-Mit tehettem volna?-néztem rá majd az ablakhoz sétáltam.-Meghalt.-néztem ki az ablakon majd egy apró könnycsepp folyt végig hideg arcomon.
-Tudom.-állt mögém majd a derekamra tette a kezét.
-Nem maradhattam ott.Szüksége lett volna rám.-másztam ki öleléséből majd kimentem az ajtón.Lesétáltam a konyhába majd elő vettem volna két poharat de lelöktem egyet mivel a kezem remegett.
-Ügyes vagy.-kiabált rám apám.
-Össze szedem.-mondtam majd lehajoltam és remegő kézzel szedni kezdtem az üveg szilánkokat.
-Szedd is.-kiabált még oda majd az idegességtől hirtelen a kezembe állítottam egy nagyobb darabot.A vér utat tört magának majd kezemen végig folyva elért a földig,mikor a földhöz ért szép lassan vértócsa lett belőle.Nem zavart.Egy ideig csak a vért néztem.Miután már egy nagyobb tócsa volt ott,össze szedtem a szilánkokat a kukába dobtam majd egy ronggyal feltöröltem a vért.Miután ezekkel kész lettem levettem két poharat majd a pulton lévő piából öntöttem beléjük.Az egyik poharat gyorsan kiürítettem a másikat pedig Niall-nek adom.Mikor elindultam volna föl Robi és Jack állított meg.
-Mutasd a kezed.-parancsolt rám Jack.
-Hagyjál.-mondtam majd Robit kikerülve megint fölfelé indultam.A lépcső tetején egy emberi alakot vettem ki.Nem is igazán alakot mert lába nem volt.Először csak egy fekete folt volt de utána felismertem.
-Papa?-kérdeztem.
-Vaness jól vagy?-hallottam egy hangot mögülem majd kiabálásokat,s ezeket mind egyre messzebbről majd minden elsötétedett.
***
Hangos csipogásokat hallottam,s egy hangot.A hang beazonosítása nem sikerült de ismerős volt.A szememet kinyitottam majd egy ismerős arc tárult elém. Niall.
-Mit keresek itt?-kérdeztem tőle.
-Elájultál.-világosított fel.
-Mitől?-néztem körül.
-Túl sok vért vesztettél.Vagyis az orvos ezt mondta.-mutatott a kezemre.
-Oh.-jutott eszembe.-Niall,láttam.-néztem mélyen a szemébe.
-Mit?-húzta fel egyik szemöldökét.
-Őt.Én láttam őt.-mondtam.
-Vaness,nem láthattad.-mondta majd fölállt.
-Hova mész?-kérdeztem mire vissza fordult mosolygott és kiment a szobából.
-Örültnek fognak nézni.-súgtam magamnak.-Hallasz?-néztem körül.-Miattad fognak örülten tartani.-mondtam de semmi válasz.-Tudom hogy itt vagy.-mondtam de még mindig semmi.Ajtó nyitódás,Robi lépet be mögötte Jack-el.
-Menjetek ki.-mondtam köszönés nélkül.
-Sajnálom.-ült le az ágyam szélére Jack.
-Miattatok van.Tudom.-mondtam majd arrébb csúsztam hogy ne kelljen hozzá érnem.
-Vaness nyugalom.-mondta Robi.
-Gyűlőlék titeket.-kiabáltam rájuk mire Niall rohant be.
-Vaness mi baj?-kérdezte, mire a két fiú fölállt és kiment.
-Ők tették.-mutattam utánuk.
-Mit tettek ők?-kérdezte vissza.
-Tudom,hogy ők voltak.-ismételtem megint.
-Vanessa mit tettek?-kérdezte tőlem Niall.
-Ő..-vettem egy nagy levegőt.-Ő megmondta,hogy ez lesz.!-mondtam majd egy könnycsepp csordult végig az arcomon.Nem töröltem le csak vártam,hogy az államig érjen onnan pedig a halálába készüljön. Niall még mindig az ajtóban állt és nézet.
***
A kórházból már aznap kiengedtem.Otthon kulcsra zártam a fürdőszobám ajtaját majd elő kerestem egy régen nem látott dolgot.A pengét.!A kádba kevés vizet engedtem majd beleültem.Az ujjaim közé véve vágni kezdtem vele a kezem.Nem kellett sok idő,a vér utat tört az akaratának és folyni kezdett,ami csak a vízben vált szét.Szép volt.!Mikor belevéstem azt amit szeretem volna a földre ejtettem a pengét majd csak néztem a "művemet".